A leggyakrabban használt asztalos szakszavak és jelentésük

Mint ahogyan minden mesterségnek megvannak a sajátos kifejezései, melyet sokszor csak a szakemberek ismernek, úgy az asztalos ipar sem képez kivételt ez alól. Ha érdekli az asztalosság, szeretné érteni, hogy miről is beszélnek a mesterek, akkor érdemes átolvasnia cikkünket, ahol a leggyakrabban használt asztalos szakszavak találhatóak meg egy csokorba gyűjtve.

Az asztalos szakszavak között az első a szélesítő fakötések. Ezek a leggyakrabban használt fakötések. Asztalok és padok lapjai, szekrények és ládabútorok elkészítése nélkülük szinte elképzelhetetlen. A szélesítő fakötések, persze egy-két kivételtől eltekintve, szerkezeti kötésként kizárólag ragasztva, illetve egyéb szerkezeti elemekkel megerősítve alkalmazhatóak biztonságosan.

Az asztalos szakszavak, illetve szakkifejezések között a sarokkötések is sűrűn használatosak. Tulajdonképpen igen egyszerű fakötésekről van szó. Szerkezeti kötésként ragasztást igényelnek, de terhelhetőségük még így is minimális. A sarokkötések tükörkeretek, képkeretek, dobozok, kisebb ládák, tálcák készítése esetében használatosak.

Asztalos szakszavak
Asztalos szakszavak

Az asztalos szakszavak között meg kell említeni a berakást is. Lényege, hogy a díszítőelemeket az alapba rakják és ragasztják. Ezen módszertől különböző eljárás, mikor különféle vékony lemezanyagokból kivágott elemekből egybefüggő lapot állítanak össze és ezt ragasztják az alap felületére. Erre a megfelelő asztalos szakszó ugyanis az intarzia.

Kevés olyan asztalosmunka van, amelynek a legvégső állapota az, ahogyan a szerszámok alól kikerült, így az asztalos szakszavak között a felületkezelés is gyakran szerepel. Az esetek többségében a tárgyakat még több, a használati értéket javító, a tárgy szépségét növelő műveletnek vetik alá. Ezen műveletek gyűjtőneve neve a felületkezelés. A felületkezelés közé a csiszolják, felület nemesítés, színezés, védő bevonat készítés tartozik.